Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Általános információk

Jó szomszédként már a legelején mi kopogtunk be Önökhöz. Az Önkormányzat fogadott, és először támogatott is minket. A kutatási eredményekről és a tervezett további lépésekről is beszámoltunk, de persze látjuk, vannak, akiknek nem célja a tények megismerése, csak a hangulatkeltés. Ennek ellenére töretlenül hisszük: a madocsaiak többsége kíváncsi a tényekre, mi pedig minden érdemi információt megosztunk velük.

Madocsa választott Önkormányzatával egyeztettünk a kezdetek óta. Ez az a testület, amelyik jogosult a lakosság képviseletére. De ezen felül vállaltuk, hogy segítjük az Önkormányzatot döntések meghozatalában azzal, hogy őszinte, nyílt és tényekre alapozott tájékoztatással fordulunk a lakosság felé is.

Az ásványi nyersanyagok előfordulását, lelőhelyeit nem az ember, hanem a természet erői alakították ki. Aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik, és vállalja is annak költségeit, hogy egy célzott kutatással igazolja a feltételezett ásványi anyag meglétét, az pozitív eredmények esetén, általában, a hasznosításon is tovább dolgozhat.

Társaságunk jelenleg elsősorban frissbeton gyártással foglalkozik, és jól ismeri a hazai alapanyagok (homok, kavics) beszerzési lehetőségeit, nehézségeit.

A madocsai ásványvagyon-lelőhely ipari termelésre alkalmas mennyiségű és minőségű, gazdaságosan kitermelhető anyagot tartalmaz, és a Dunához közeli helyzete környezetbarát szállítást tesz lehetővé. Potenciális felhasználója lehet a bányának Paks 2., illetve a korábbi blokkok leállításával kapcsolatban időszerű munkálatok miatt Paks 1. is. Minden más bánya sokkal messzebb helyezkedik el, tehát egy közeli felhasználónak csak drágább beszerzést tesz lehetővé. Ráadásul, északi irányból a solti zátony hajózhatósága kiszámíthatatlan az ellátásbiztonság szempontjából, délről pedig sokkal költségesebben, csak külföldről, legközelebb Szerbiából lehet a célnak megfelelő kavicsot beszerezni. Magyarországnak mindegyik más „megoldás” ráfizetést jelent.

A kutatási terület 139 hektár volt, ezen belül lehet kijelöltetni a bányatelket, vagyis azt a területet, amely magába foglalja a bánya mindenkori létesítményeit (a letakarított humusz- és meddődepóniákat, a kiszolgáló létesítményeket, a berendezéseket stb.) és a kitermelést biztosító bányaüzem területét.

Még vizsgáljuk, hogy a konkrét esetben mekkora bányát célszerű engedélyeztetni, illetve üzemeltetni, de ettől függetlenül, a termelés kb. 10 hektáros területtel indulhatna, és évente közel ennyivel bővülne, ha egy rövidebb, intenzív kitermeléssel számolunk.

A tervezett bányatelek lehetséges legközelebbi pontja és a madocsai lakóépületek, védett létesítmények közötti távolság több mint 1 km lenne, nagyjából ugyanannyi, mint a Duna másik oldalán fekvő Harta legközelebbi házai és a bányatelek Duna felőli pontja között.

A tervezett napi üzemidő maximum két műszakos, éjszaka nem lesz munkavégzés.

A bánya méretéből és a termelés technológiájából fakadóan, közvetlenül a bányaüzemi technológiában várhatóan legfeljebb 5-10 fő dolgozik majd a bánya területén, de számolni kell a foglalkoztatás tekintetében azokkal a járulékos szolgáltatásokkal is, amelyet egy ekkora beruházás nyilvánvalóan igényelni fog, és amely szintén a helyben lakók megélhetési lehetőségeit fogja kedvezően befolyásolni.

Csak az iparűzési adóból már fix, közel 10 millió forintos nagyságrendű bevétele keletkezhet a településnek. Ehhez adódnak olyan egyéb bevételi források, amelyek megállapodástól függőek – legyen az pl. az ide bejelentett járművek adója, vagy éppen a telekadó. A cégcsoport TAO befizetése az idén 75 millió forint volt.

Készek vagyunk arra, hogy lehetőségeinkhez mérten, jó szomszédként a település választott vezetőivel egyeztetve segítsük azoknak a terveknek a megvalósítását, amelyekre az utóbbi időben forráshiány miatt nem volt Madocsának lehetősége.

Szállítás

A depózott terméket szállítószalag használatával uszályokba kívánjuk rakni, de valószínűleg a közúti szállítás falut elkerülő útvonalát is ki kell majd építeni – ez még a folyamatban lévő környezetvédelmi eljárás során kerülhet véglegesítésre. A közreadott környezeti hatástanulmány a községet teljes mértékben elkerülő útvonalon történő közúti megközelítés és kiszállítás hatásait elemezte részletesen, a vízi szállítást alternatív útvonalként jelölte meg, mivel a dunai szállítás külön hatásvizsgálat-köteles. Tekintettel arra, hogy Társaságunk is a dunai szállítást tervezi, és elsősorban azt preferálja, ezért folyik a vízi szállítás hatásvizsgálata is.

Igen, folyamatban van a lehetőségek vizsgálata, az optimális szakasz kiválasztása és a megoldásra vonatkozó tervezési munka. A vizsgálatok eredményéről, a fejleményekről a jövőben folyamatosan tájékoztatni kívánjuk a település lakóit és az önkormányzatot.

A kitermelt jó minőségű homokkal és kaviccsal a térségben jelentkező, ipari és lakossági igényeket kívánjuk kiszolgálni – ezek közül a legjelentősebb felhasználó a tervezett Paks II. erőmű és a hozzá kapcsolódó beruházások lehetnek.

Anyagtermelés, technológia

Minél előbb szeretnénk megnyitni, mert hazai viszonylatban hiány van ebből a nyersanyagból. Szükség van rá a folyamatban lévő és tervezett nagyberuházásoknál egyaránt, Önöknek is, mindenkinek, aki építeni akar. Így a szükséges engedélyek, jogosítványok megszerzését követően 2018-2019-ben kezdődhet a kitermelés. A készletek (homok, kavics) több évtizedes kitermelést is lehetővé tesznek, a tényleges működés időtartamát mégis a gazdasági tényezők fogják majd meghatározni. A hatástanulmányban maximum 42 év üzemeltetési idővel számoltunk.

A termelés volumenét a piaci igények is meghatározzák, amelyeket sosem lehet előre pontosan felbecsülni, de úgy gondoljuk, hogy az évente nem haladná meg az 1.000.000 tonnát a legintenzívebb művelés időszakában sem. Ez a bányatelek vertikális kiterjedtségét is figyelembe véve évente kb. 5-10 hektárnyi új terület művelésbe vonását jelentené.

A kavics- és homokbányászat viszonylag egyszerű, külfejtési módszerrel történhet, a művelési mélység függvényében száraz illetve víz alóli kotrással. A művelés előkészítéseként letakarják, és a bányaüzemi területen belül deponálják a humuszréteget (~30 cm). Ezt követően a termelést önjáró kotrókkal, illetve víz alóli kitermeléssel folytatják. A termelvényt összegyűjtés, és – a projekt műszaki tartalmának függvényében – az esetleges osztályozás után deponálják.

Környezetvédelem

A környezeti hatástanulmány alapján a kavics- és homokbánya léte – a Duna közelségére is tekintettel – érdemben nem befolyásolná a madocsai kutak, felszín alatti vizek sorsát, minőségét. Ennek további, részletesebb vizsgálata hiánypótlás keretében folyamatban van.

A bányató (ami a talajvízszint alatti kitermelés velejárója) vízminőségét a bányászati tevékenység ideje alatt kötelezően mintázni és vizsgálni kell. A tó párolgási vesztesége (50-100 mm) a bányatelek határától 5 méterre már gyakorlatilag kimutathatatlan, ezt a környezeti hatástanulmány is szemléletes módon bemutatja.

A bányagépek működéséből származó esetleges szennyeződéseket folyamatosan és kötelezően mérni kell (fáradtolaj, zsírok, üzemanyag), ezeket a vonatkozó, kötelező jogszabályi előírásoknak megfelelően rendszeres karbantartással gyakorlatilag teljes mértékben meg lehet előzni, illetve a helyszínen kezelni lehet (olajfelfogó tálca, felitató anyag).

Fontos megjegyezni, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés is terheli a termőföldeket. A mezőgazdasági tevékenységet végzők számára azonban nincsenek olyan kötelező előírások, amelyek eredményeként akár ennek a bányával érintett területre gyakorolt tényleges hatását ki lehetne mutatni. Ha a területen bánya létesül, ez megváltozik, hiszen a környezetvédelmi és bányahatóságok rendszeresen ellenőrzik a bányák működését, amely komoly, független garancia a lakósság részére. Ha erre vonatkozó igény merülne fel, a beruházó akár a mérési adatokat rendszeres időközönként vállalja is bemutatni a település önkormányzata részére.  

A környezeti hatástanulmány több pontra vonatkozóan is, maximális hatások mellett mérte, illetve vizsgálata a tényleges és az esetleges zajhatásokat. A végeredmény, hogy az egyes tevékenységek és a bánya együttes hatása a bánya területi határán túl semmilyen határérték-túllépést nem okoz. A két utcával odábbi fűnyírás, vagy az éppen autószerelő szomszéd okozta zaj hallható lesz, a bányáé nem.

Emellett szervezési intézkedésekkel is csökkenthetjük a lehetséges zajforrásokat: például az osztályozó berendezést a bánya ÉK-DNyi tengelyében állítjuk fel, így mindkét irányban 500 méterrel megnő a településtől számított távolsága, így a hatásterület Harta és Madocsa lakóterületét és/vagy üdülőterületét sem éri el.

Az esetleges közúti szállítás esetén a falu két végének utcáiban a szállítási zaj meghaladná az 55 dB-es határértéket, ezért kerüljük el teljes mértékben a települést ilyen „szállítási megoldás” esetén is.

Összességében az emisszió növekedése a térség levegőminőségét nem változtatja meg: a hatástanulmány szakértői vizsgálatokon alapuló megállapítása szerint a „tevékenység levegőminőségre gyakorolt hatása nem jelentős, a levegővédelmi követelmények a bánya működése során teljesíthetők.” Magyarul a munkagépek, egy-egy személygépkocsi biztosan több kibocsátást jelent az eddigieknél. De a régi madocsai vegyes tüzelési kazánok, vagy az avarégetés hatásaival össze sem vethetőt…

A munkák során képződő por normál meteorológiai körülmények között a munkaterület közelében kiülepszik, a nagyobb távolságra való elhordása csak erős szél és száraz időjárás esetén következhet be. Sem az eltávolítandó humusz-, sem a meddőréteg vagy a kitermelt ásványi nyersanyag nem mutat kiporzásra való hajlamosságot, ugyanez vonatkozik a rakodásra, (ha lesz egyáltalán) az osztályozásra, hiszen földnedves anyaggal, illetve a vízalóli termelés során magas víztartalmú anyaggal dolgozunk.

Ez elsősorban a nevelőik, szüleik feladata, de a magunk részéről a bányát, mint ipari területet megfelelő védelemmel (pl. védőtöltés, figyelmeztető táblák) vesszük körül, és 24 órás őrzéssel felügyeltetni is fogjuk. A külszíni bányák bányabiztonsági szabályai megfelelő védelmet jelentenek, ezek betartása és betartatása a beruházó elsődleges érdeke.

A bánya védett állatfajok élőhelyeit nem veszélyezteti, jelentős élőhely-vesztéssel nem kell számolni. A Tolnai Duna élőhely védelmi terület a telephelytől kb. 200 méterre esik.

A vadászati terület bizonyos értelemben (pl. vadkacsa, egyéb vadászható vízi szárnyasok tekintetében nem) szűkül, de több évtizednyi idő telik el, míg az igénybe vett terület a bányatelek teljes méretét eléri, azaz nincs ok aggodalomra.

Ami viszont várható, és az eddigi tapasztalatok is igazolják: a területen nagyobb összefüggő vízfelületű tó, abban pedig vízi életközösségek alakulnak majd ki. A bánya felhagyása során bekövetkező változás táj- és természetvédelmi szempontból várhatóan javító hatású.

Az igénybe vett terület előírásoknak megfelelő tájrendezése a bányavállalkozó kötelezettsége, a hatósági ellenőrzés mellett végrehajtandó feladata. A tájrendezési cél meghatározását illetően a település lakosainak kívánságait is figyelembe lehet venni a gazdasági ésszerűség határai között. Az ennek eredményeként kialakuló, kívánságnak megfelelően rekreációs célú, vagy egyéb funkcióra alkalmas módon kialakított területet adhatjuk vissza akár a településnek hasznosításra, amelyre nagyon jó példák vannak már itthon, külföldön is. Például a bányató partrendezését követően üdülőterületként hasznosulhat (pl. horgászat, rekreáció), de tanösvénytől kezdve a turisztikai megoldásokig sok minden képzelhető el új funkcióként a területen. Hazánkban számos pozitív példa van a sikeres újrahasznosításra (pl. Gyékényes), ezeket érdemes személyesen is felkeresni, hogy megtapasztalják a pozitívumokat.

Jogi kérdések

Nem. Az átminősítési díj nem más, mint a más célú hasznosítás miatt fizetendő földvédelmi járulék. A bányászati célú kivonást kizárólag a bányavállalkozó kérheti, miután a bányatelek lefektetése megtörtént. A földvédelmi járulékot az köteles megfizetni, aki részére a hatóság engedélyezi a más célú hasznosítást, ezt a termőföld védelméről szóló törvény egyértelműen rögzíti (22. § (3) bekezdés). A műszaki üzemi terv kötelező előfeltétele a más célú hasznosítás jogerős engedélyeztetése. Az említett tervet a bányavállalkozó terjeszti elő, ezáltal egyértelmű, hogy a felmerülő „átminősítési díj” nem szólhat a tulajdonos terhére.

Nem. A Ptk. (6:185. §) szabályozza, hogy milyen jogi esetben melyik félnek kell a foglaló jogkövetkezményeit viselnie. A „teljesítés meghiúsulásáért felelős személy” ennek megfelelően bármelyik szerződő fél (beruházó vagy tulajdonos) lehet.

Amennyiben valamely tulajdonosnak érvényes haszonbérleti szerződése áll fenn, és el kívánja fogadni az ajánlatot, neki figyelembe kell vennie, hogy a hatályos jog szerint a haszonbérleti szerződést rendes felmondással nem lehet megszűntetni, tehát az ajánlat elfogadása előtt az ilyen helyzetben lévő tulajdonosnak közös megegyezéssel kell megszűntetnie, vagy megfelelő tartalommal módosítania a haszonbérleti szerződést. A vételi ajánlattal érintett ingatlan használati viszonyairól már az előszerződés megkötése során nyilatkoztatnánk a tulajdonosokat, tekintve, hogy egy haszonbérleti jogviszony olyan lényeges elem, amelynek már az előszerződésben ki kell derülnie.

Közvetlen, jogszabály által szabályozott összefüggés nincs arra vonatkozóan, hogy egy mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan árát annak aranykorona értéke, vagy más jellemzője határozná meg. A termőföldek árát a szabad piac, a mindenkori keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg. Ehhez kapcsolódóan kell figyelembe venni a bányavállalkozó ajánlatát is, amely ismerve a helyi piaci viszonyokat, jóval a helyi árak felett áll.

Nem. A tulajdonosok részére küldött levél és a válaszlevél (ajánlat) nem tartalmazzák a teljes előszerződést. Jelen stádiumban még nem teljes egészében ismert részleteiben, hogy pontosan miről fog szólni az előszerződés, hiszen az a két szerződő fél, az eladó és a vevő megállapodásának függvénye. Éppen ezért rosszindulatú feltételezés lenne eleve azt gondolni, hogy a beruházó nem korrekt módon akar eljárni a tulajdonosokkal szemben. A beruházó eddigi nyilatkozataiban mindig következetes volt, ilyen szemmel kell nézni ezt a levelet is. A beruházó megígérte, hogy aki együttműködik, a piaci árak feletti ajánlatot fog kapni a földjéért cserébe. Ez történt, nem több.

Vitathatatlan, hogy egy szerződés megkötésének vannak kockázatai. Mindkét fél, az eladó és a vevő is vállal kockázatot, amikor egy bizonytalan feltétel megvalósulásától függően vállalnak kötelezettséget az együttműködésre. Mindkét fél felelős magatartást kell, hogy folytasson az előszerződés megkötése és az abban foglaltak betartása során. Előszerződés akkor jön létre, ha mindkét fél akarja és a felek közösen meg tudnak állapodni a feltételekben. A tulajdonosok részére küldött levél és a válaszlevél (ajánlat) ennek megfelelően nem tartalmazhatják a teljes előszerződést, az a felek közötti tárgyalások eredményeként fog, esetenként kialakulni.

Nem. Az előszerződés alapján senki nem korlátozná a tulajdonosokat a földjük használatában. Amennyiben azonban egy tulajdonos megállapodik abban, hogy bányanyitás esetén eladja a földet, úgy vállalnia kell a foglaló terhével, hogy másnak nem értékesíti és nem is terheli meg az érintett ingatlant, de legalábbis a bányavállalkozó hozzájárulása nélkül nem teszi ezt. A bányavállalkozó ezt a piacinál jóval magasabb vételár fejében kéri. Ha a bányatelek fektetés meghiúsulna, az jogi értelemben a szerződés teljesítése lehetetlenülésének minősülne, ezt a hatályos törvények szerint a Ptk. szabályozza (6:248. §), eredményeként a felek szabadulnak a kötelmeiktől és nem kell alkalmazni a foglaló jogkövetkezményeit. Természetes, hogy az előszerződés minden fontos, a tulajdonosokat és a bányavállalkozót érintő lényeges kérdést kellő mélységben fog szabályozni. Emellett garantált, hogy a méltányolható igényeket is kezelni fogja a beruházó.

Lépj kapcsolatba elérhetőségeink egyikén